Ha nincs híd!:)

Tegnap délután felkészítettem Kristófot a vérvételre. Pár perc elkeseredés után megnyugodott és ma reggel sem volt semmi sírás miatta, csak megkérdezte, hogy tényleg csak ötig számolunk és annyi ideig tart? Bíztam a profi laborosokban, ezért bátran rávágtam, hogy igen.:) Tízre mentünk, vittük a dossziénkat, mert már azt is kellett nyitnom a rengeteg papírnak. Nem mondom, hogy nyugodt voltam, de már ideges sem. Az a múltkori hajnali hármas forgolódás kicsaphatta a biztosítékot és azóta olyan "a kocka el van vetve" hangulatban tengődtem.

A lényeg, hogy sorra kerültünk, doktor nénink megnézte Kristóf fülét. Először azt, amelyik már 6 hete csúnya éééééééééés a következő pillanatban azt hittem, hogy rossz forgatókönyvet kapott a doktornő. Ugyanis a következőt mondta: "Ez a fül nagyon szép! Nézzük a másikat!" Mialatt a másikról megállapította, hogy már az is szebb és jövő héten csináljunk újabb hallásvizsgálatot, sikeresen feldolgozta az agyam az infót, újraindította a rendszeremet és elkezdtek dőlni belőlem a kérdések. Dehát a vérvétel és a mandulakivétel? És hall rendesen? És kisebb lett a mandulája? És mehet oviba?
És igen! Elmarad a műtét, holnap ovi! Jövő héten kontroll.:)
Még mindig emésztem az infót és bevallom csak félig könnyebbültem meg. Ugyanis a következő betegség nagy valószínűséggel újra rámegy a fülére, bár most már rögtön lámpázni fogunk a legkisebb náthánál is! Mivel az elmúlt 8 napban csak ez volt a terápiánk és ilyen sokat használt!:)
Ettől függetlenül most úgy érzem, hogy csak némi haladékot kaptunk. A haladékokat pedig nem csípem, a rossz dolgokon szeretek azonnal túl lenni. Bár most az is benne van a pakliban, hogy elkerülhető.:) Úgyhogy türelmes vagyok és bizakodó! Hazafelé pedig beugrottunk az oviba, szólni hogy holnap (majdnem 2 hónap kiesés után) újra megy Kristóf!:)
Este pedig végre nyugodtan alszom!:) Kopp-kopp!;-)