2009. június 17., szerda

Költözöm!:)


Az új blogomat itt találhatjátok.

http://www.viki-works.blogspot.com/

2009. június 16., kedd

Gellérthegy


Mivel az új blogomat nem rögtön családi témával szeretném nyitni, ezért a tegnapi napunkról még ide írok.;-)
Tesóm itthon van, vagyis volt pár napot és tegnap felmentünk négyesben a Gellérthegyre a gyerekekkel. Azaz a Kálvin tértől már sétáltunk, át a hídon, utána játszótereztünk a hegy aljánál levő kisebb játszótéren, majd átmentünk a csúzdákhoz is. Nagyon élvezték.:) Ezek után mentünk fel a szoborhoz. Le a kalappal Dávid előtt, mert simán bírta a kiképzést. Viszont lefelé már elfogyott az ereje és szinte végig a kezemben vittem. Utána a hídon sem volt hajlandó gyalogolni. Viszont nézelődött és forgolódott ezerrel. Hiába kértem, hogy legalább ne ficánkoljon a 16 kilójával, plusz ruha, plusz a hátizsák a hátamon.
Még jó, hogy kocsival mentünk haza, azaz Ákos munkahelyéhez metróztunk. Persze az utolsó megállónál elaludt, így megint cipelhettem. De legalább volt annyi eszem, hogy Ákost odahívtam a metróhoz, így a kocsiig már ő vitte.;-)
Kristóf viszont simán bírta, pedig ő rengeteget ugrált is közben. Azt hittem, hogy mára izomláza lesz, de semmi.:) Bezzeg nekem...érzem a vádlimat és a derekamat rendesen.:)
Ettől függetlenül nagyon jó volt, még biztos megismétlem párszor a gyerekekkel, de csak és kizárólag a csúzdákig vagyok hajlandó felmenni.:D

Más tollával:)


Vasárnap megint voltunk cseresznyézni Anyóspajtiéknál. És hát igen...ilyen az igazi cseresznye!:)) Isteni! Évek óta nem ettem már, mert mindig kukacos volt, de most permetet váltott Após és egy kukaccal sem találkoztam.:)

2009. június 15., hétfő

Ropi vagyok:)


Ezért nem merem exportálni a blogomat. Úgyhogy úgy döntöttem, hogy elkezdek egy új blogot. Új külsővel.:) Még picit rendezkedem és utána árulom el az új elérhetőségemet.:)

2009. június 12., péntek

Nevet változtattam

A "Kiscsaládom" cím mostanában már nem annyira fedi a blogom tartalmát, ezért inkább áttértem a "VikiWorks"-re.
Ja és megpróbálom exportálni a blogomat egy új helyre. Ha eltűnt minden, akkor sikertelen voltam.:D

Rayher


Az egész úgy kezdődött, hogy múlt héten a gyerekeknek anyóspajtiék megbízásáól rendelgettem ajándékokat. Kreatív dolgokat keresgéltem nekik, hogy nyáron, a jó időben kint festünk, gyurmázunk és csupa olyan dolgot csinálunk, amit bent a lakásban annyira nem értékelek.
Az ő csomagjuk múlt héten már meg is érkezett.;-)
Viszont miközben így barangoltam a neten, eszembe jutott, hogy a Müllerben lehet kapni Rayher termékeket (pl. az a faszív is onnan van, amire a Dadus néninek tettem a hímzést) és körül kellene nézni a honlapjukon. Körülnézni. Khmmm....3,5 órán át molyoltam a katalógusukkal, ami azért megjegyezném, hogy picivel több, mint ezer oldal tele fantasztikus dolgokkal. Naná, hogy a srácoknak onnan nem rendeltem semmit, de magamnak....! Árban szerintem nem vészes, ráadásul csupa olyan dolgot forgalmaznak, amit máshol még nem nagyon láttam. Pl. a szalagok. Fantasztikusan jók! A gombok kartonból vannak sajnos, de dísztárgyakon szerintem remekül mutatnak majd.:) A jutaanyagot már Karácsonyi készülődésként vettem, csakúgy mint a hópelyheket és a rénszarvasos szalagot. Ja, és ne feledkezzek meg a gyűrűalapokról sem!;-) Szóval fantasztikusan boldog vagyok, hogy végre megérkezett apró kis csomagom.:)

Mit hozott a postás?:)

Dadus néninek:)


Magyar lány gondolt egyet....naaagy levegőt vett...belevágott...ééééés megcsinálta!:)


Fő ihletadóm: a lustaságom.:D

Az első szív


Az előbb okoztam pár vidám percet D szomszéd csajnak, mert a teraszon térdelve kerestem a megfelelő szöget a fényképezéshez. Ő pedig pont ment valahova, de azért bekiabált a kertünkbe, hogy minden rendben van-e.:)
Persze, hogy nem sikerült tökéletesre a kép, mert lusta vagyok elolvasni a fényképezőgéphez kapott kiskönyvet. A szív egyébként 4 * 4 cm, kisebb mint ezen a képen:

2009. június 11., csütörtök

Anyagfestés


Ma ezt is kipróbáltam.:) Azaz tegnap este kezdtem el áztatgatni teába egy anyagot, de nagyon hiút fogtam ki, mert nem volt hajlandó színt váltani! Így reggel főztem 4 filterből egy újabb adag teát és abban is ázott. Na ennek már nem tudott annyira ellenállni, de még mindig elég halványbarna. Azaz nyomokban pöttyös. Ugyanis a kertben száradt úgy, hogy ráfektettem a ruhaszárító tetejére. Hiba volt. Elég sok veréb gyakorlatozik a környékünkön és a jelek szerint nem igazán jött be nekik az új anyagom...

Ovis ajándék

Múlt hét óta látom, hogy hatalmas pakkokkal, virágokkal rohamozzák a szülök az óvónéniket mint évzáró ajándék. Egyénileg mindenki. Azaz ballagáskor kaptak csoportszinten, de ezek szerint illik egyedileg is. Mivel a dadus nénink mindig mosolyog és az egyik óvónénink is nagyon kedves és a gyerekekkel a másik is, ezért pár hete magamtól is töprengtem már sokat ezen az ajándékdolgon. Viszont nem igazán jutott semmi értelmes ötlet az eszembe. Végül tegnap este megvilágosodtam. Igaz némileg későn, ugyanis az lenne az elegáns, ha holnap adnánk oda, mivel holnap megy utoljára Kristóf. Az már biztos, hogy nem fogjuk. Egy esteben lenne lehetséges, ha ma éjjel nem aludnék, de akkor szombatra nem tudnék megvarrni egy olyan ajándékot, ami ma délután jutott eszembe (3 hét agyalás után), tehát holnap este kerül rá sor.;-)
Kicsit olyan vizsgaidőszak fílingem van ezektől, de legalább nem kérdezi ki senki, hogy melyik sorban hány öltés volt. Ugyanis ovis ajándékként apró kis sziveket fogok hímezni. Pontosabban az egyik már elkészült, de a keretezés még kérdéses. Vagy varrok hozzá vagy kész fakeret. Majd meglátom mennyire szorít az idő. Szóval fakeret.;-)

Férfilogika


Dávid kérdezte tőlem délután, hogy
-Mit csinál a Papa?
-Feltölti az elemet, mert lemerült.
Dávid néz rám nagy szemekkel:
-Hol van a víz?
Ekkor én néztem, hogy miről maradtam le?
Ákos pedig látva a megnyúló fejemet, rögtön rávágta, hogy "lemerült", Ééééérted?!;-)

Nem kapkodják el


Ma végre kaptunk új híreket az ovis felvételről. Mégpedig kiírták a kapura, hogy várhatóan(!) június 22-én lesz meg a lista. Azért szenvednek ennyit (ezt már pletyiből hallottam, mert ma egy másik csaj szólított le az utcánkból), mert lehet, hogy valamilyen konténer ovit vagy mobilovit csinálnak az ovival szomszédos telken, mert annyi gyerek jelentkezett. Kíváncsi vagyok.

2009. június 10., szerda

Sweet treats - elrontottam:(


Életemben először hímeztem lenvászonra és jól elszúrtam. Ezt a készletet még szülinapomra kaptam anyuéktól és gondoltam, hogy megcsinálom végre. Viszont végig gyanús volt, hogy túl piciben hímzek. Ma végre volt annyi eszem, hogy a tortákhoz kapott gombokat hozzápróbáljam és persze, hogy kiderült, hogy elrontottam.:(
Most két dolgon izgulok:
egyrészt nem lesz elég fonalam, másrészt még mindig nem tudom, hogy hány lyukba kell hímezni. 28 countos len. Minden második lyukba szúrjak? Lécci, segítsetek!
Az a egy jó benne, hogy arra már rájöttem, hogy túl világos a vászon, így megpróbálom befesteni és úgy újrakezdeni.



2009. június 9., kedd

Újabb virágok:)


Kinyílt végre a ligetszépe és tényleg gyönyörűséges sárga színe van.

Illetve Apóstól kaptam múltkor büdöskéket és mindegyiken még csak egy virág van, de azok kitesznek magukért.:)

A levenduláról pedig egy ilyen béna képet sikerült csak összehoznom. Pedig van 4 bokrom belőle (na jó tövem), de úgy látszik egyik sem szereti a közszereplést.

2009. június 7., vasárnap

Ez is elmarad


Holnap ovis kirándulás lesz a Macifarmra. Úgy volt, hogy Dáviddal mi is megyünk, de egész héten valamilyen hasmenéses torokfájós vírussal küzdünk. Hét elején Dávid kezdte, utána Apjuk és ma délutánra/estére Kristófnak lett olyan szintű hasmenése, hogy nem tudunk holnap menni.:(( Pedig úgy várták!

A jövő hét az utolsó hét az oviban, azaz még nem zár be, de aki délig van, annak a szüleinek elég célirányosan tették fel a kérdést, hogy ugye nem jön a gyerek, mert összevont csoportok lesznek július végéig. Azért kiakasztó ez az ovihelyzet! El sem tudom képzelni, hogy 3 év múlva itt gördülékenyen menjen a bölcsi kérdés, ugyanis jelenleg egy darab bölcsi van az egész városban és öt ovi. Ha ennyi ovi nem tudja kiszolgálni az igényeket, akkor az egyszem bölcsi mire képes majd?

2009. június 5., péntek

Barátkozás


Dávid rájött, hogy társas lény!!!!:) Tegnap, amikor mentünk Kristófért az oviba, megszólított az utcánkban lakó egyik csaj a házuk előtt és legalább negyed órát beszélgettünk. Közben az ötéves kisfia is ott volt és elkezdett Dáviddal beszélgetni. Aki válaszolt! Ebben az a meglepő, hogy az én gyerekeim nem igazán szoktak kommunikálni idegenekkel, max. ha már legalább száz alkalommal látták őket. Szóval Dávid annyira belejött a dumálásba, hogy még a 3 műanyag katonáját is elővette a zsebéből és megmutatta a kisfiúnak. Majd miután elköszöntünk tőlük, máris kitalálta, hogy a kisfiú majd jöjjön el hozzánk és azt szeretné, ha a barátja lenne.:) Ezek után az oviban is körbeturnézta az összes dadusnéninél a katonáit és hazafelé pedig egy tízéves kisfiút molesztált az utcánkban hangos "sziával", majd róla is megállapította, hogy a barátja akar lenni.:)
A plusz jó dolog az egészben az, hogy most már Kristóf is szeretne megismerkedni az utcánkban lakó kisfiúval.:)
Még a végén megszűnik az antiszoc imidzsünk.;-) (ez a szó milyen hülyén néz ki kiejtés szerint írva!:D).

Szomszédok


Pletyiznék a szomszédokról, mert jó volt régen kiírni magamból, csak sajnos felfejlődtek és mindegyik rátalált a világhálóra. Persze, nem dobtam be szórólapon a blogom elérhetőségét nekik, dehát soha nem lehet tudni. Mivel nem akarok támadási felületet nyújtani, ezért csendben maradok, de rendesen szétfeszít a közlésvágy.:)
Csak annyi, hogy 1 éve tényleg csak köszönünk a C családnak, a D-vel és B-vel normális a helyzet, mert időközben B is rájött, hogy milyen hülye a C. D-ék pedig már régóta tudják. Viszont B-ék kiadták albérletbe a lakásukat. Egy velem egykorú csaj költözött ide a 7 éves lányával. C csaj rögtön rárepült, hogy majd milyen jó barátnők lesznek. De nem jött össze neki.:) A jelekből gondolom csak. Ugyanis nem hozott lázba annyira az új csaj, hogy köszönésnél bonyolultabb párbeszédeket gyakoroljak vele. Viszont B-ék a nyár végén lehet, hogy mégis visszaköltöznek. Jó lenne, mert B csajjal lehet a legjobban pletyizni.:) Két héten belül pedig lakógyűlés lesz, mert letelt az egy év és már nem mi vagyunk a közös képviselők. Na arra azért kíváncsi vagyok, hogy megússzuk-e balhé nélkül. Pofavágások lesznek, az tuti.
Húúú, már sokkal jobb.:)))

Ovi


Nálunk még mindig nem derült ki, hogy kit vettek fel oviba és kit nem. Ráadásul lehet, hogy meg is szüntetik az összevont csoportokat és Kristóf elkerül egy vadiúj csoportba a két legunszimpatikusabb óvónőhöz, akik visszaköszönni sem képesek a folyosón.:(( Persze, lehet, hogy a gyerekekkel kedvesek, de sajnos hallottam, hogy nem. Úgyhogy totál kivagyok, hogy mi lesz itt szeptembertől. Arról nem is beszélve, hogy most vált Kristóf is teljes napra és új óvónéninél, Dávidtól külön csoportban biztos, hogy nehezen fogja venni az akadályokat.:(
Amúgy megint 60 gyerek jelentkezett a 25 helyre...

Könyvhét


Ovi után nem hazajöttünk, hanem buszra szálltunk és irány a Könyvhét!:) Tavaly anyóspajtiék elénk jöttek a Kökire, hogy segítenek az utazáskor és amíg a könyveket nézegetem, addig lekötik a gyerekeket. Idén úgy döntöttem, hogy nagylány vagyok, plusz a srácok is idősebbek egy évvel, simán megoldom egyedül. Végülis az utazással tényleg nem volt gond. Dávid már olyan magas, hogy nem kell féloldalasan hajolgatni a kézfogáshoz, Kristóf pedig már csak46 cm-rel alacsonyabb nálam, a kezdeti 107-hez képest.:)
Odafelé a buszon tök jól viselkedtek, bár azt már elfelejtettem, hogy nem szabad a sofőr közelébe ülni mert előszeretettel bírálják a vezetési stílust. Mondjuk volt is mit. A metrózás is nagy élmény volt, de utána elkövettem egy hatalmas stratégiai hibát. Vettem nekik kakaós kiskiflit, de nem adtam oda azzal a felkiáltással, hogy ezt majd a könyvek után ehetik meg, mert ne csokizzanak össze mindent. Ennek köszönhetően a következő öt percben folyamatosan azt hallgathattam hogy "Miiiiiikor ééééérünk már odaaaaaa?" Természetesen sztereóban. Amikor odaértünk, akkor pedig átváltottak a "Mikoooor ehetünk máááár?" üzemmódra. Úgyhogy gyorsan letámadtam az Agave standot és pár könyvvel és egy pólóval (utóbbi nem volt betervezve, de gyorshatású nyugtatóként tökéletesen funkcionált:)) lettem gazdagabb. Majd végigmentünk a gyerekkönyveken is, mert választhattak maguknak könyvet, de inkább csak szenvedés volt az egész és végül két darab színezőt kértek. Ezek után pedig végre megkapták a csokis sütiket. Éééééés csend lett!:))) Elmetróztunk Ákos munkahelyére és kényelmesen hazakocsikáztunk.
Viszont jövőre hívom anyósékat is. Hacsak addigra az idő meg nem szépíti a dolgokat.;-)

2009. június 1., hétfő

A mai napunk:)


Azért megér a mai nap egy kis képes-szöveges beszámolót!:)
Anyósékhoz mentünk ma ebédre, ami már csak azért is nagy öröm, mert tök jól főznek és jó sokat. Tehát nem csak helyben tömjük magunkat dugig,

hanem még vacsira is hozunk belőle, sőt még holnap sem kell főznöm!;-) Sokezer pluszpont! Ráadásul a gyerekek imádnak náluk lenni. Ugyanis szinte mindent szabad. Pl. a Nagyi konyhájában dorbézolni! Még kötényt is kapott Kristóf, amitől totál elájult, mert állandóan az ovis naposkötényről áradozik itthon is. Múltkor már szemrevételeztem közelebbről is, hogy varrok nekik, de még a megvalósításig nem jutottam el.

Amikor Anyóspajti még egy edényfogó kesztyűt is talált Kristófnak, akkor szabályosan éreztem, hogy 10%-ot zuhant a népszerűségi rátám és Anyós rohamtempóban közelít.:)

De hogy soroljam tovább az előnyöket. A kertben is rengeteget lehet rohangálni

és többek között ott van 2 hatalmas cseresznyefa, amit lehet szüretelni.

Természetesen a kerti mulatság után ismét tolnak egy kis kaját! Majd így felfrissülvén jön a párnacsata Papival majd irány az első kert és sepregetnek picit.:)

Induláskor pedig lelkesen kiabáltak ki a kocsiból Apóséknak, hogy "Ezer puszi!":)

Alakul:)


Két hét múlva megyünk Anyóspajtiékhoz cseresznyét szedni! Ma csak főpróbát tartottunk és kb egy cseresznyetortányi mennyiség jött össze.:)

2009. május 31., vasárnap

Arcjáték

Egyébként íme a bizonyíték, hogy mekkora színészpalánták ezek az apróságok.:) A következő arckifejezéseket fél percenként váltogatta Dávid. Ráadásul ő találta ki, hogy most mosolygok:

Most csúnyán nézek:

Most szépen nézek:

Most csúnyán nézek:

Most megint szépen nézek:

Végül elröhögte magát!:)

Na és ebben a képben az a jó, hogy az esetek 95%-ban így néz ki napközben!:)

Kristóf végig szemben ült az asztalnál Dáviddal és róla is sok kép készült, de ő nagyon horrora vette a figurát, ezért őt inkább most nem mutogatom.
 

Made by Lena