Felnyomták az agyamat! Persze lehet, hogy jogos szerintük, szerintem nem! Csak sajnos nem kenem-vágom annyira az angolt, hogy ezt részletesen kifejtsem nekik is.
Annyi történt, hogy ma kaptam egy udvariasan lebaszós e-mailt a stitcher's angel szervezőjétől, hogy aggódik a partnerem, mert nem kapott még semmit tőlem és nem is hallott rólam semmit és vegyem már fel vele (mármint, akinek küldenem kellett az ajándékot) a kapcsolatot.
A kiakadásom fő oka: október 31. a postázási határidő volt! Rendben, ennek nem tettem eleget, mert november 3-án postáztam, ám a magyar postát figyelembe véve tök mindegy, hogy pénteken délután vagy hétfőn reggel adtam postára, mert pénteken már úgysem történt volna semmi.
Most néztem meg a szervező blogját, hogy ő már november 3-án ott aggódott, hogy mennyien nem kapták még meg a csomagjukat. Könyörgöm! Hogy a p-ba kapták volna meg, amikor nem belföldi feladás volt a legtöbb esetben, ráadásul elseje és másodika hétvége volt!!! Tavaly a tesóm Amerikába küldött egy ajándékot és majdnem 1 hónap alatt ért ki. Onnan ide viszont itt volt bő egy hét alatt. Szóval kedves dolog, hogy aggódik, nehogy ne kapjon valaki valamit, de basszus várja már ki a normális postázási határidőt, mondjuk legalább 2 hetet és utána kezdjen el baszogatni.
Ja, és a blogján 3-án írta, hogy múlt hét péntekig mindenki írjon a partnerének, hogy késésben van és sorry. Mivel nem olvastam a blogját, ezért persze, hogy nem írtam, így ma jött a fejmosás. Ráadásul nem is érzem úgy, hogy késésben lennék, mert 9 napja úton van már hozzá a csomagom. Arról persze egy hang sincs, hogy ha esetleg már postáztam a dolgokat, akkor bocs és tárgytalan.
Óóóó, és a "legkedvesebb" részét el is felejtettem a mailnek, megemlítette a drága szervező, hogy látja, hogy én milyen gyönyörű dolgokat kaptam. Kapja be! (vagy csak a kultúrális különbségekből adódik és ő nem úgy gondolta, de ezzel még extrán felidegesített, mert ennek a mondatnak az volt számomra az üzenete, hogy látod, látod, TE miket kaptál, akkor most már neked is adnod kéne.) Egyébként pedig, ha ez egy titkos ajándékküldés, akkor most minek küldjek a partneremnek (már megtettem egyébként) megnyugtató e-mailt, miért nem elég a szervezőnek (neki is írtam) és ő továbbítaná az aggódóknak, hogy nyugi.
Arról nem is beszélve, hogy már eleve a játék elején arra számítottam, hogy november végén ér ide a csomagom, mert ép ésszel végiggondoltam a postai utat és addig minek parázzak, meg nyilván bízik mindenki a másikban, mert nem hiszem, hogy bárki is a potyaajándék miatt jelentkezne bármilyen ilyen jellegű játékra. Sőt! Így viszont olyan követelőző jellege lett az egésznek. Eddig minden nap nézegettem a partnerem blogját, hogy megkapta-e már az ajándékomat és tök kíváncsi voltam és tényleg örömmel küldtem el neki mindent, de most teljesen elvették a kedvemet.