2008. január 19., szombat

Tej

Valamelyik előző életemben tuti, hogy szoptatós dajka voltam.
Már másfél éve nem szoptatok és még mindig van tejem! Persze, nem ömlik, de mostanában naponta jelentkezik pár csepp, pedig biztos, hogy nem vagyok terhes. Doki másfél hónappal ezelőtt írt fel tejapasztót, amit már Kristóf után is szedtem és akkor is utáltam. Csak arra a mellékhatására emlékeztem, hogy totál idegbeteg lettem tőle, ezért az államvizsga előtt nem volt kedvem elkezdeni szedni. Utána a Karácsonyi időszakot is szerettem volna normál üzemmódban letudni, plusz bíztam benne, hogy csak elapad magától is. De nem. Ezért tegnap este 9 körül bevettem az első tablettát és éjfélkor, miután ágyba kerültem azt vettem észre, hogy nem kapok levegőt. Totál eldugult az orrom. Amit rühellek. Ma már 7-kor bevettem ezt a bogyót és már 1 órája nyitott szájjal lélegzem és be is villant, hogy ezt már Kristóffal is végigszívtam. Holnap közvetlenül elalvás előtt veszem be. Ráadásul 5 nap múlva emelni kell az adagot és min. 1 hónapig kell szednem. Hurrá!

Nincsenek megjegyzések:

 

Made by Lena