Ma azt hittem, hogy Dávid végre megissza a vizet, de csak megtréfált.Az az igazság, hogy csúnyán elrontottam őt ezen a téren nyáron, mert azt játszotta, amit annó a bátyja, hogy nem volt hajlandó meginni a vizet. Kristófnál nem volt gond, mert tavasz volt és addig nem adtam neki mást, amíg meg nem itta és azóta is szereti a vizet. Persze szokott gyümölcslevet, teát is inni, de módjával és nem hisztizik érte.
Dávid ugye 40 fokban csinálta ezt és hát mégsem akartam, hogy kiszáradjon így kapott teát, ami rögtön lecsúszott, sőt! Eljött az ősz, gondoltam bekeményítek, vissza a vízhez. A napi 3 dl tea helyett nagy nehezen megivott 0,5 dl vizet, úgyhogy feladtam és kapja a teát. Persze, ebben is válogatós, csak az őszibarackos a tuti! Vegyesgyümis kell a francnak.
Ma újabb próbát tettem délután és csodák csodája gyerek tartja a cumisüveget üresen, hogy megitta az 1 dl vizet és kéri a következőt. Szárnyaltam a konyhába, újratöltöttem, mentem a dolgomra, Kristóf pedig szólt, hogy csuromvíz Dávid. És tényleg. Komplett ruhacsere. Dávid vissza az etetőszékbe, kezébe adtam az újabb adag vizet, mert hát biztos rosszul tekertem rá a cumit. Megvártam az első pár kortyot, minden okés, újra mentem a dolgomra. Kristóf megint riasztott. Ekkor már Dádi nekem is előadta a tudományt, ugyanis angyalarccal teletöltötte a pofiját vízzel, majd fél perccel később az egészet kicsurgatta a száján. Közben édesen mosolygott rám és totál vettem a jelzést, hogy ezt a vízért kapom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése