Kiscsákókat már lenyomtam az ágyba, mert semmit nem aludtak napközben és az idegeim cafatokban lógtak már délután öt körül, ráadásul a fiúkon is láttam, hogy kezdenek kidőlni, így hatkor megvacsiztak és fél 7-re megfürdettem őket. Gyors mesenézés és irány az ágy! Kristóf már kijött egyszer pisilni. Mondtam neki, hogy a bokafázást ma hanyagolja, ezért másodszor a pizsamáján volt valami kényelmetlen és azt kellett megigazítanom.:) Azóta szórakoztatják egymást, hangosan röhögnek és most Kristóf éppen azt énekli, hogy "We will, we will rock you!":) Dávid is próbál valami hasonlót halandzsázni.:) Természetesen teljes hangerővel.
Amúgy fél nyolc körül szoktak elaludni, úgyhogy annyira nem tettem le őket korán, de totál felélénkültek. Bár már a vacsinál fel kellett volna, hogy tűnjön, mert egymással szemben ülnek az étkezőasztalnál és egyfolytában röhögtették egymást. Ami 2 okból nem túl pozitív: egyrészt nem esznek, másrészt a nevetéstől rendszeresen félrenyelnek. Már komolyan kezdtem azon gondolkozni, hogy szétültetem őket.
Na most megint kijött Kristóf: "az a baj, hogy ha felcsúszik, az nekem kényelmetlen". Napközben amúgy már készültem a megfelelő válasszal, ezért most csípőből felajánlottam, hogy alhat harisnyában a pizsamanadrág és zokni helyett, mert az biztos nem csúszik fel. Valamiért kényelmes lett minden.:) Persze be kellett kísérnem a szobájukba és betakargatnom, Dávid pedig ott hullámzott közben az ágyában és énekelgetett. Azaz még mindig énekel.
És még nem is söröznek...
Amúgy fél nyolc körül szoktak elaludni, úgyhogy annyira nem tettem le őket korán, de totál felélénkültek. Bár már a vacsinál fel kellett volna, hogy tűnjön, mert egymással szemben ülnek az étkezőasztalnál és egyfolytában röhögtették egymást. Ami 2 okból nem túl pozitív: egyrészt nem esznek, másrészt a nevetéstől rendszeresen félrenyelnek. Már komolyan kezdtem azon gondolkozni, hogy szétültetem őket.
Na most megint kijött Kristóf: "az a baj, hogy ha felcsúszik, az nekem kényelmetlen". Napközben amúgy már készültem a megfelelő válasszal, ezért most csípőből felajánlottam, hogy alhat harisnyában a pizsamanadrág és zokni helyett, mert az biztos nem csúszik fel. Valamiért kényelmes lett minden.:) Persze be kellett kísérnem a szobájukba és betakargatnom, Dávid pedig ott hullámzott közben az ágyában és énekelgetett. Azaz még mindig énekel.
És még nem is söröznek...
2 megjegyzés:
Nem mondod, hogy angolul énekel!!!???? :-) Nagyon ügyes a kisrác!!!! Ezt szeretem a gyerekekben, találnak valamit ami vicces, és boldogok! Jókat nevetnek, kiengedik a gőzt!!! Bezzeg mi felnőttek!!!
de, de!:) de csak ennyit tud belőle.
Megjegyzés küldése