2009. február 27., péntek

Viccmacik


Kishapsikáimnak már vannak saját, belső poénjaik. Hatalmasakat tudnak nevetgélni, természetesen leginkább a délutáni alvás helyett/előtt. A mostanában favorit és tuti befutó kifejezés: "Öhöm, öhöm tiszteletem". Ezt mondogatják egymásnak és majdnem bepisilnek a röhögéstől. Már agyalok egy ideje, hogy ezt honnan szedték. Végül megkegyelmezett nekem Dávid és elárulta, hogy a doktor bácsi szokta ezt mondani. És valóban. Tegnap, amint beléptünk a rendelőbe ezzel nyitott.:) Komoly maradtam. Tényleg.

5 megjegyzés:

Judit írta...

De édesek:))) Már alig várom, hogy elkezdjen beszélni Boti, kíváncsi leszek miket hablatyol majd össze:), mert most is folyamatosan halandzsázik.

CsacskaMacska írta...

Hát nagyon cukik ezek a srácok:-) És ez csak egyre jobb lesz:-)

amilgade írta...

Szegény doktor bácsi!!!! ;-) Gondolom a vigyorgós (nem nevetős)arcokat a meggyógyulás számlájára írta! :D

Viki írta...

Judit: Igen, az nagy áttörés, amikor végre elkezdenek értelmesen beszélni és megismered a gondolataikat.:)

CsacskaMacska, remélem is, hogy jókat fogok pár év múlva röhögni velük!:)

Amilgade, hát igen, jól jött, hogy jó híreket vittünk.;-)

Unknown írta...

:D

 

Made by Lena