2009. május 25., hétfő

Petrezselymes krumpli


Mindig akkor jövök rá, hogy szeretem, amikor nagy ritkán Anyuéknál belefutok. Tényleg ritkán. Kétévente egyszer. Így valahogy köretként nem is szoktam gondolni rá, de tegnap vettünk újkrumplit, így beugrott, hogy talán megpróbálkozhatnék vele.
Elővettem a szakácskönyvemet és közben volt egy olyan hátsó gondolatom is, hogy talán csekkolni kellene még egy helyen a receptet, de naívan úgy döntöttem, hogy minek. Ezt csak nem lehet elszúrni. Csak nem. Vagy csak de?
Két dolgot kérdőjeleztem meg az összesen 3 soros leírásban. Egyrészt, hogy majd levet ereszt a krumpli, másrészt, hogy csak néha kell megkeverni. Viszont mindkettőt elhittem. Mondanom sem kell, hogy a krumpli nulla hajlandóságot mutatott levet adni és az "időnként megkeverjük" időtartam nem elegendő arra, hogy közben csekkoljuk pár kedvenc blogunkat. Max. a képeket. Szóval némileg leragadt a lelkem, ezért a végefelé mégiscsak adtam hozzá egy pohár vizet, amitől az egész krumplipüré jelleget kapott, de legalább átfőtt a krumpli. Az pedig, hogy főzés után egy órára magára hagytam, amíg letudtuk az ovis kört, kifejezetten jót tett neki.
Srácoknak is ízlett, bár Kristóf megkérdezte, hogy miért szórtam rá leveleket.:)
Szóval újabb körettel bővült a repertoárom. Jobb későn mint soha!:)

2 megjegyzés:

fv írta...

én sem szakácskönyv szerint csinálom a petrusos krumplit...
hanem beáztatom egy kicsit a krumplit előtte. így enged levet, meg teszek alá egy kis vajat.. és fedő alatt.. gyakran keverve páromolom a végén a petrezselyem rá és még úgy is sütöm kicsit..
és imádom.. akár magában, akár köretként..
puszi

Viki írta...

na a beáztatás a lényeg ezek szerint, mert a többit úgy csináltam, ahogyan írtad:)

 

Made by Lena