Örömmel tapasztaltam ma a fürdőszobánkban, hogy kiscsaládomban működik az evolúció. Ugyanis éppen a mosógépbe rámoltam be a szennyes ruhákat, amikor olyat láttam, amit eddig még soha! Azaz de, a kezdetlegesebb formájával már találkoztam Ákosnál. Mégpedig azzal, hogy úgy veszi le a pólót, hogy egyszerre az atlétával és persze nem szedi szét, hanem szépen egy csomóban bedobja a szennyesbe (vagy inkább másova, ez is megérne egy külön posztot;-)) és vagy észreveszem vagy nem, hogy ez kettő az egyben. Általában vagy nem. Csak teregetéskor csodálkoztam régen, hogy hogyan lehettem ennyire vakegér, hogy a fehér atlétát a sötét menetbe tettem. Pár alkalom után rájöttem, hogy a hiba nem az én készülékemben van. Na de nem ez a lényeg, hanem Kristóf!!! A kis tündérkertem azzal örvendeztett meg, hogy az atlétáját, pólóját ÉS a pulóverét sikerült tegnap egy lendülettel levennie. Szerencsére még finomítania kell a technikáján, ugyanis az egyes rétegek kilógtak egymás alól, így ma megúsztam, hogy a piros pólót fehér atlétával együtt tegyem be a világos menetbe!
A november
6 napja
2 megjegyzés:
Most már tudom, miért jó, ha Apjuk nem hord atlétát. ;-)
az enyém is csak ezen a télen szokott rá!:D lehet, hogy jövőre eldugom őket!;-)
Megjegyzés küldése