2009. április 9., csütörtök

Holnap


Kicsit kezedek ideges lenni a holnapi nap miatt! Az sem segített igazán, hogy tegnap amikor megkérdeztem az altató orvost, hogy pontosan hogyan zajlik az altatás, akkor végigmondta az egész műtétet, hogy mit is csinálnak. Nem igazán kellett volna. Szerintem erre illene figyelniük az orvosoknak, hogy sok ember nem bírja ha ilyen sebészeti dolgokat részleteznek neki, főleg, ha hamarosan a gyerekén ezt a gyakorlatban is megteszik. Persze, nyilván csak kedves akart lenni, de iciripicirit túlzásba vitte.

7 megjegyzés:

Barbi írta...

Nálunk én voltam folyton fülfájós, havi egy fülferszúrás volt a minimum. Az öcsém volt a mandulás. Kitartás! Jobbulást a fiúknak! :)))

Viki írta...

Köszi!:) És nem vették ki a mandulád??? Bár tegnap az altatós doki azt mondta, hogy csak akkor kell kivenni, hogy ha halláskárosodást is okoz, de ez csak az ő magánvéleménye.

Azért a havi egy fülszúrás nagyon durva lehetett. Nekem "csak" 5-6 alkalommal volt, de maradandó élményt hagyott. Az a hang...brrr.

Barbi írta...

Kicsi voltam még, csak arra emlékszem, hogy folyton mentünk és a régi piactéren, ami akkor a kórház közelében volt, a tortúra után mindig kaptam illatos sülthalat! :D Szerintem azóta vagyok oda a halért! Nem vették ki a mandulám, de az is mindig be van gyulladva... Tesómnak az orrmanduláját vették ki.

Tigrislilijom írta...

Ne izgulj annyira, ma egy ilyen műtét már rutineljárás (tudom, könnyű mondani...). És az ismerőseink gyerekeit sosem viselte meg a műtét annyira, mint a szüleiket :-) - hogy valami vigasztalóbbat is mondjak. Gondolok majd rátok! Csak bátorság, Anyuka!! És reméljük, majd igazolja az élet ennek a műtétnek a szükségességét és minden jóra fordul!!!

Nemsokára írok mail-t.

Judit írta...

pikk pakk túl lesztek rajta!!
Jobbulást!

Altair írta...

Én a fülszúrásra úgy emlékszem, hogy minden tekintetben megkönnyebbülés volt. :o) Szerencsére csak egyszer. :o)

Gondolok rátok holnap!

Viki írta...

Köszönöm a sok pozitív gondolatot!!!
Bízom benne, hogy nálunk is inkább engem visel majd meg jobban!;-) Kristóf szerencsére simán elaludt, lelkesen gyakorolta a nagy sóhajtozást (altatógázhoz) és picit szerintem örül neki, hogy holnap egész délután és este kettesben leszünk!:)) Az a legjobb még mindig, hogy szimpi neki a doktor néni és ezért nem fél, na és persze, hogy ott alhatok!

 

Made by Lena