Délelőtt miután ellapátoltam a havat, építettem a teraszunkon egy picike hóembert a gyerekeknek. Szegényeket úgy sajnálom, hogy nem jöhetnek ki a hóba. Pedig Dávid még soha nem is látott ekkora havat. Szóval fájdalomdíj gyanánt kreáltam, de látszik, hogy évtizedek óta nem építettem hóembert, mert inkább egy alienre hajaz.:)
Sárgarépa mindig szokott itthon lenni, ma persze csak fehéret találtam, így abból lett az orra. A kalapja is egy műanyag kis kínai kajás doboz, lábos helyett. A szája pedig egy rózsaszín ásványvizes kupak. Ezt Kristóf találta ki nagy lelkesen!:) Szóval ez a kis szörnyecske bámul be a nappalinkba.:) Fényképet róla is csak utólag tudok készíteni (ha kibírja holnapig), de annyira nem nagy tragédia, ha nem örökítem meg.:) Kristóf úgyis lerajzolta. Nagyon tetszik neki, így hóemberkém teljesítette a küldetését.:)
Sárgarépa mindig szokott itthon lenni, ma persze csak fehéret találtam, így abból lett az orra. A kalapja is egy műanyag kis kínai kajás doboz, lábos helyett. A szája pedig egy rózsaszín ásványvizes kupak. Ezt Kristóf találta ki nagy lelkesen!:) Szóval ez a kis szörnyecske bámul be a nappalinkba.:) Fényképet róla is csak utólag tudok készíteni (ha kibírja holnapig), de annyira nem nagy tragédia, ha nem örökítem meg.:) Kristóf úgyis lerajzolta. Nagyon tetszik neki, így hóemberkém teljesítette a küldetését.:)
4 megjegyzés:
Ez aztán a kreatív team-munka! Hiába, nem esett messze az alma... :)
:)remélem is!
amúgy szegény hóember már szinte teljesen elolvadt, de legalább szemléltettem nekik a Kisvakond és a hóember című mesét:D
;-) Még szerencse, hogy nem volt nagy hiszti, hogy Ők is kimennek hozzád építeni.
nem, szerencsére, csak lelkesen figyeltek az ajtó mögött:)
Megjegyzés küldése