2008. április 17., csütörtök

A nagy kalandom


Délelőtt úgy gondoltam, hogy varrásilag megérett a helyzet Kristóf egyik nadrágjának szűkítésére. Na nem komoly dologról volt szó (gondoltam én) csak a gumi túl bő neki derékban és beljebb akartam venni. Az agyamban nagyon egyszerűen összeállt, hogy mit kell tenni: varrásnál felvágni, gumit összehúzni 5 cm-vel, elvarrni és vissza a varrás. Kb. 5 perc.
Ühüm. A gyakorlatban ez így zajlott:


  1. tíz percig forgattam a gatyát, hogy hol a francban bontsam fel, mert a derékrésznél az összes függőleges varrást keresztezi alul és felül is egy másik varrás, ami körbefut az egész deréknál

  2. úgy gondoltam lesz, ami lesz, csak egy kis rést vágok fel: középen a függőleges résznél és majd azon át kihúzom a gatyagumit

  3. aha, a gumi is hozzá van varrva a nadrághoz, alul felül és középen is

  4. megállapítottam, hogy túl jó minőségű ruhákat veszek a gyereknek

  5. majd belevágtam, szó szerint, és elkezdtem felbontani a varrásokat a gumiról, természetesen a vízszintes varrásokról beszélek

  6. negyed óra múlva eljutottam addig, hogy 5 cm gumit ki tudtam húzni, összetűztem, felpróbálta Kristóf a gatyát, még mindig bő volt

  7. újabb 5 perc (azért annyi, mert már nem érdekelt, hogy néz ki a nadrág, csak jöjjön ki a gumi) és sikerült a megfelelő méretre húzni a derekát

  8. végre eljutottam a varrógéphez

  9. összeférceltem a gumit, kezdett visszajönni az önbizalmam

  10. utána megláttam, hogy kb. 6 cm-es szakaszon vágtam szét a nadrág derekát vízszintesen, ami mivel a gumi rövidebb lett, csak úgy lifeg a nagyvilágba

  11. gondoltam majd jól összevarrom és behajtogattam

  12. gyanúsan vastag lett az anyag, de egyszer élünk

  13. a tű is

  14. a negyedik öltés után eltört

  15. a gatya azóta is a sarokban van

  16. majd kézzel összevarrom egyszer...majd...valamikor...biztos

  17. meg kellene keresni a varrógép használati útmutatóját, mert ebben a gépben másképp kell tűt cserélni, mint amin tanulok

  18. ja, póttűm szerencsére van

  19. csak kedvem nincs

  20. és a szoknyához sem akarok most gombot varrni

  21. főleg gomblyukat nem

  22. szóval itt tartok varrásilag

  23. jaaa, és ebből a nadrágból kettőt vettem Kristófnak (különböző színben)

  24. asszem elteszem Dávidnak a másikat, neki úgyis nagy a pocakja

4 megjegyzés:

Névtelen írta...

hehe.....nem semmi vagy. de legalább próbálkozol! tudod a mondást: gyakorlat teszi a mestert. anyu varrónő, és ő mindig mondja, hogy nincs szarabb mint belejavitani egy már kész műbe....úgyhogy lehet hogy neked úgy a tünt, hogy egyszerű lesz, igazából ez az igazi varrónőknek is kisebb kihivás. ne add fel!!! biztos hogy belejössz majd:))))

Viki írta...

de jó, hogy ezt írod!!! megnyugtattál, hogy a profiknak sem megy ez a része könnyen:))

amilgade írta...

Azért fel ne add!!!! ;-) Én már eleve nem javítok semmit, úgy jó ahogy van, ha meg nem átdobom anyuéknak, hogy csinálják meg. Mindig kérdezik, hogy miért van akkor varrógép??? "Új, saját dolgoknak!"

Viki írta...

jaaa, így könnyű!:) én is átdobhatom?:))többször én sem fogok így kísérletezni, az már biztos!

 

Made by Lena