Délelőtt úgy gondoltam, hogy varrásilag megérett a helyzet Kristóf egyik nadrágjának szűkítésére. Na nem komoly dologról volt szó (gondoltam én) csak a gumi túl bő neki derékban és beljebb akartam venni. Az agyamban nagyon egyszerűen összeállt, hogy mit kell tenni: varrásnál felvágni, gumit összehúzni 5 cm-vel, elvarrni és vissza a varrás. Kb. 5 perc.
Ühüm. A gyakorlatban ez így zajlott:
Ühüm. A gyakorlatban ez így zajlott:
- tíz percig forgattam a gatyát, hogy hol a francban bontsam fel, mert a derékrésznél az összes függőleges varrást keresztezi alul és felül is egy másik varrás, ami körbefut az egész deréknál
- úgy gondoltam lesz, ami lesz, csak egy kis rést vágok fel: középen a függőleges résznél és majd azon át kihúzom a gatyagumit
- aha, a gumi is hozzá van varrva a nadrághoz, alul felül és középen is
- megállapítottam, hogy túl jó minőségű ruhákat veszek a gyereknek
- majd belevágtam, szó szerint, és elkezdtem felbontani a varrásokat a gumiról, természetesen a vízszintes varrásokról beszélek
- negyed óra múlva eljutottam addig, hogy 5 cm gumit ki tudtam húzni, összetűztem, felpróbálta Kristóf a gatyát, még mindig bő volt
- újabb 5 perc (azért annyi, mert már nem érdekelt, hogy néz ki a nadrág, csak jöjjön ki a gumi) és sikerült a megfelelő méretre húzni a derekát
- végre eljutottam a varrógéphez
- összeférceltem a gumit, kezdett visszajönni az önbizalmam
- utána megláttam, hogy kb. 6 cm-es szakaszon vágtam szét a nadrág derekát vízszintesen, ami mivel a gumi rövidebb lett, csak úgy lifeg a nagyvilágba
- gondoltam majd jól összevarrom és behajtogattam
- gyanúsan vastag lett az anyag, de egyszer élünk
- a tű is
- a negyedik öltés után eltört
- a gatya azóta is a sarokban van
- majd kézzel összevarrom egyszer...majd...valamikor...biztos
- meg kellene keresni a varrógép használati útmutatóját, mert ebben a gépben másképp kell tűt cserélni, mint amin tanulok
- ja, póttűm szerencsére van
- csak kedvem nincs
- és a szoknyához sem akarok most gombot varrni
- főleg gomblyukat nem
- szóval itt tartok varrásilag
- jaaa, és ebből a nadrágból kettőt vettem Kristófnak (különböző színben)
- asszem elteszem Dávidnak a másikat, neki úgyis nagy a pocakja
4 megjegyzés:
hehe.....nem semmi vagy. de legalább próbálkozol! tudod a mondást: gyakorlat teszi a mestert. anyu varrónő, és ő mindig mondja, hogy nincs szarabb mint belejavitani egy már kész műbe....úgyhogy lehet hogy neked úgy a tünt, hogy egyszerű lesz, igazából ez az igazi varrónőknek is kisebb kihivás. ne add fel!!! biztos hogy belejössz majd:))))
de jó, hogy ezt írod!!! megnyugtattál, hogy a profiknak sem megy ez a része könnyen:))
Azért fel ne add!!!! ;-) Én már eleve nem javítok semmit, úgy jó ahogy van, ha meg nem átdobom anyuéknak, hogy csinálják meg. Mindig kérdezik, hogy miért van akkor varrógép??? "Új, saját dolgoknak!"
jaaa, így könnyű!:) én is átdobhatom?:))többször én sem fogok így kísérletezni, az már biztos!
Megjegyzés küldése