Ééééés igen, alszik mindenki.:) Nekem pedig tanulnom kell(ene) az államvizsgámra, azaz bocs a záróvizsgámra. Nem tudom, hogy mi a különbség a kettő között, de a suli gazdasági igazgatója kijavított. Hogy miért értekeztem vele a helyes szóhasználatról? Hát, mert próbáltam a jogon a jogaimat érvényesíteni.
Az egész úgy kezdődött, hogy okt. elsején leadtam a szakdogámat. Kedvesen átvette tőlem egy lány és közölte, hogy majd küldik a záró(!)vizsgám időpontját, a tételsort és a csekket. Az első 2 pontot követtem, de a csekkes résznél kicsit meglepődtem és visszakérdeztem, hogy ugyan miről is küldik. Hát az eljárási díjról. Ja, egyértelmű. Már fordultam kifelé az ajtón, amikor eszembe jutott, hogy csak illene rákérdezni, mégis mennyi. A csaj totál faarccal közölte, hogy hatvanezer. Életemben először éltem át, hogy mit is jelent az, ha valakinek leesik az álla. Miközben próbáltam magamhoz térni, megkockáztattam egy visszakérdezést, mely szerint a kismamáknak is ki kell fizetni ezt az összeget, elvégre tandíjmentes vagyok vagy mi. Ekkor már kissé bunkón közölte a huszonéves csaj, hogy természetesen és a kismamáknak is mindig ki kellett ezt a díjat fizetni, de ne izguljak, mert nem most kell, hanem majd a vizsgán mutassam be a csekket. Tényleg megnyugtatott. Itt jegyezném meg, hogy a féléves tandíj is kb. ekkora összeg volt, tehát némileg aránytalannak érzem, de mind1.
A lényeg, hogy okt.19-én meg is kaptam a levélkémet a 107 darab tétellel , dec.19-i vizsgaidőponttal és a 60ezres csekkel. Mivel még korainak ítéltem meg az időpontot bármire is, a kedves kis boríték ment a polc tetejére. November közepén elkezdett sűrűbben eszembe jutni a téma és feltérképeztem, hogy mégis mennyi tanulással lehetne abszolválni a vizsgát. Sokkal. Főleg úgy, hogy novemberben, decemberben folyamatosan családi ünnepek vannak és a Karácsonyról még nem is beszéltem. Én pedig imádok rákészülni a Karácsonyra saját készítésű dekorációkkal, sütikkel és társaival. Szóval gondoltam felhívom a sulit és átteszem ezt a záróvizsgát májusra, hogy 60ezret mégse tapsoljak el csak úgy decemberben. Úgy terveztem, hogy majd pénzhiányra hivatkozom, mert a lustaságra biztos nem adják meg a halasztást.:) Valamilyen felsőbb segítség hatására az utolsó pillanatban eszembe jutott, hogy újra csekkolom, ezt a fizetős kérdést. Fel is vette a tanulmányi, rákérdeztem a kismamák és a vizsgadíj viszonyára, a válasz: "hívja fel a gazdaságist". Na mondom király. Persze kiderült, hogy nem kell a kismamáknak fizetni. Ezt okt. 25-én tudták meg, de még véletlenül sem küldtek volna az érintetteknek levelet, hogy nehogy befizessék a vizsgadíjat. Ha nem lettem volna lusta tanulni, telefonálás nélkül perkáltam volna a pénzt és várhattam volna, mire visszakapom. Annak ellenére, hogy hirtelen spóroltam egy valag pénzt, kicsit elszomorodtam, de megkérdeztem, hogy mi van, akkor, ha halasztok, akkor is ingyenes. Hát ezt nem tudta, hívjam fel a következő hét közepén. Felhívtam, közölte, hogy akkor 60ezer, közöltem, hogy méltánytalan. Hát akkor hívjam fel a gazdasági vezetőt. Felhívtam. Előadtam a történetemet. Küzdöttünk pár kört, persze, közben volt olyan kérdésem, ami miatt vissza kellett hívnom és végül kiderült, hogy, ha most elmegyek, akkor ingyé van, ha halasztok, akkor 60 ezer, de ha elmegyek most és megbukom a 3 tárgy bármelyikéből, akkor a pótvizsga "csak" 34 ezer forint. Tehát gazdaságilag indokolt megbuknom és nem halasztanom.:) Kicsit ciki lesz, de ez van. A cél 2 vizsga letétele, hogy májusban legalább csak egyre kelljen készülni. Úgyhogy most húzok is tanulni.
Az egész úgy kezdődött, hogy okt. elsején leadtam a szakdogámat. Kedvesen átvette tőlem egy lány és közölte, hogy majd küldik a záró(!)vizsgám időpontját, a tételsort és a csekket. Az első 2 pontot követtem, de a csekkes résznél kicsit meglepődtem és visszakérdeztem, hogy ugyan miről is küldik. Hát az eljárási díjról. Ja, egyértelmű. Már fordultam kifelé az ajtón, amikor eszembe jutott, hogy csak illene rákérdezni, mégis mennyi. A csaj totál faarccal közölte, hogy hatvanezer. Életemben először éltem át, hogy mit is jelent az, ha valakinek leesik az álla. Miközben próbáltam magamhoz térni, megkockáztattam egy visszakérdezést, mely szerint a kismamáknak is ki kell fizetni ezt az összeget, elvégre tandíjmentes vagyok vagy mi. Ekkor már kissé bunkón közölte a huszonéves csaj, hogy természetesen és a kismamáknak is mindig ki kellett ezt a díjat fizetni, de ne izguljak, mert nem most kell, hanem majd a vizsgán mutassam be a csekket. Tényleg megnyugtatott. Itt jegyezném meg, hogy a féléves tandíj is kb. ekkora összeg volt, tehát némileg aránytalannak érzem, de mind1.
A lényeg, hogy okt.19-én meg is kaptam a levélkémet a 107 darab tétellel , dec.19-i vizsgaidőponttal és a 60ezres csekkel. Mivel még korainak ítéltem meg az időpontot bármire is, a kedves kis boríték ment a polc tetejére. November közepén elkezdett sűrűbben eszembe jutni a téma és feltérképeztem, hogy mégis mennyi tanulással lehetne abszolválni a vizsgát. Sokkal. Főleg úgy, hogy novemberben, decemberben folyamatosan családi ünnepek vannak és a Karácsonyról még nem is beszéltem. Én pedig imádok rákészülni a Karácsonyra saját készítésű dekorációkkal, sütikkel és társaival. Szóval gondoltam felhívom a sulit és átteszem ezt a záróvizsgát májusra, hogy 60ezret mégse tapsoljak el csak úgy decemberben. Úgy terveztem, hogy majd pénzhiányra hivatkozom, mert a lustaságra biztos nem adják meg a halasztást.:) Valamilyen felsőbb segítség hatására az utolsó pillanatban eszembe jutott, hogy újra csekkolom, ezt a fizetős kérdést. Fel is vette a tanulmányi, rákérdeztem a kismamák és a vizsgadíj viszonyára, a válasz: "hívja fel a gazdaságist". Na mondom király. Persze kiderült, hogy nem kell a kismamáknak fizetni. Ezt okt. 25-én tudták meg, de még véletlenül sem küldtek volna az érintetteknek levelet, hogy nehogy befizessék a vizsgadíjat. Ha nem lettem volna lusta tanulni, telefonálás nélkül perkáltam volna a pénzt és várhattam volna, mire visszakapom. Annak ellenére, hogy hirtelen spóroltam egy valag pénzt, kicsit elszomorodtam, de megkérdeztem, hogy mi van, akkor, ha halasztok, akkor is ingyenes. Hát ezt nem tudta, hívjam fel a következő hét közepén. Felhívtam, közölte, hogy akkor 60ezer, közöltem, hogy méltánytalan. Hát akkor hívjam fel a gazdasági vezetőt. Felhívtam. Előadtam a történetemet. Küzdöttünk pár kört, persze, közben volt olyan kérdésem, ami miatt vissza kellett hívnom és végül kiderült, hogy, ha most elmegyek, akkor ingyé van, ha halasztok, akkor 60 ezer, de ha elmegyek most és megbukom a 3 tárgy bármelyikéből, akkor a pótvizsga "csak" 34 ezer forint. Tehát gazdaságilag indokolt megbuknom és nem halasztanom.:) Kicsit ciki lesz, de ez van. A cél 2 vizsga letétele, hogy májusban legalább csak egyre kelljen készülni. Úgyhogy most húzok is tanulni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése