Kuglóf

Hát az úgy volt, hogy tegnapelőtt este Ákos hathatós segítségével ráébredtem arra a nem elhanyagolandó tényre, hogy a sulit abszolút hobbyból csinálom. Mivel a hobby nem stresszforrás, ezért jó lenne, ha nem szenvednék azon, hogy miért vagyok képtelen magam rávenni a tanulásra. Eddig ugyanis meglehetősen szorgalamas voltam ezen a téren és most elég nagy csalódás, hogy idén ennyire nem hoz lázba a dolog.

A lényeg, hogy ez a felfedezés és ennek megvitatása átcsúszott hétfő hajnalra, így kiderült, hogy max. 1 tárgyból lesz időm felkészülni:), viszont arra meg már tanultam annyit, hogy tegnap este csak picit kellett olvasgatnom és majd ma éjjel húzok bele. (ez már tuti:),hiszen holnap vizsga).

Így hát tegnap csaptam egy felszabadult délutánt. Miután elolvastam Kristófnak az ebéd utáni mesét és Dávid is elaludt, picit beleolvastam a hétvégén beszerzett könyvembe. Jónak indul! Majd 2 és fél óra alvással csatlakoztam a srácokhoz. Ilyen is már régen volt, hogy ennyit aludtunk volna egyszerre és egyidőben. Mindezek után kipihenve, eltelve pozitív gondolatokkal eszembe jutott, hogy milyen sikerrel sült el (ha-ha) a zserbós kísérletem. Újfent felcsaptam a szakácskönyvem és úgy éreztem, hogy megérett a helyzet egy kuglóf-próbálkozásra. Az elkészítési időt rutinosan figyelmen kívül hagytam és milyen jól tettem! A könyv szerint 2 óra, nekem 5 és fél órámat vette el.Bár lehet, hogy a kelesztés és a sütés idejét nem vették figyelembe. Én igen. Egyébként az nagyon tetszett, hogy az első körben megadta, hogy 15 percig kell futtatni az élesztőt, de a következő két alkalommal csak lazán megjegyezte,hogy "letakarjuk és kétszeresére kelesztjük". Simán. Mindenesetre az előbb a fenti képet tudtam készíteni róla! El vagyok ájulva magamtól.:)))

Na jó, azért van némi karfiol formája, mert nincs olyan kuglófsütőm, ami középen lyukas. De belül rumos diós mazsolás pöttyök vannak!!!