Önbizalom

Tegnap egyébként egy perc alatt híztam 10 kilót!:)
Hazafelé jöttünk az oviból, amikor az utcán leelőzött minket egy 14-15 év körüli lány a 12 év körüli öccsével. Folyamatosan hátranézett ránk a lány és nagyon mosolygott. Majd egy idő után azt mondta, hogy mennyire aranyosak vagyunk, már többször is látott minket és megkérdezte, hogy a testvéreim-e a srácok.:)))) Bevallottam, hogy nem, erre rögtön elkezdett csókolomozni, na mondom, azért annyira nem vagyok öreg, úgyhogy maradjunk a sziánál.
A legszebb az egészben, hogy pont a napokban gondoltam arra, milyen jó lenne majd, ha 10-15 év múlva azt hinnék rólam, hogy a gyerekeim testvére vagyok. Ugyanis apukámat régebben mindig a barátomnak nézték, mostanában pedig mindig a bátyámnak hiszik.:) Erről jutott eszembe, hogy hátha ilyen szerencsés leszek én is. Erre tessék!:)))

Patrick de Carolis: A provence-i kisasszonyok

Megszenvedtem vele rendesen. Ugyanis kb. annyira volt regényes, mint a telefonkönyv. Na jó, az első 100 oldalon még próbálkozott, de később egyre tényszerűbb lett. A történelem tudása valóban lenyűgöző és rengeteget könyvtározhatott, de pont ezért olyan érzésem volt, mintha egy rosszul megírt töri könyvet olvasnék. Az utolsó durván 100 oldalról nem is szólva. Addigra leeshetett az írónak, hogy azért 500 oldalnál sokkal többet nem kellene írnia, viszont még rengeteg történelmi esemény volt, minden fontosabb szereplő élt még, ezért gyorsított a tempón, ezáltal még tényszerűbb és élvezhetetlenebb lett és gyorsan kinyírta mind az öt nőt. Viszont senkinek a halála nem okozott különösebb megrendülést, mert annyira nem sikerült kötődnöm egyik szereplőhöz sem. Szóval nem ajánlom senkinek.
Végig arra gondoltam, hogy Benzoni mennyire jól meg tudta volna írni ezt. Kapásból az anya és a 4 lánya élete kitett volna nála 5*3 kötetet, könyvenként 500 oldallal. Viszont ennyi törinek kellett is volna 7.500 oldal ahhoz, hogy élvezhető legyen. Plusz úgy még sokkal jobban érdekelt is volna, mert különösen a 2 nagyobb lánynak az élete nagyon kalandos volt. (az idősebb Franciaország királynője lett, a fitalabb Angliáé).

Dávid

Ma délután már végre kezdtem volna magamhoz térni, amikor is ebéd után szól Ákos, hogy szerinte lázas Dávid. Megmértük és tényleg 37,8 volt. Gyorsan kapott egy kúpot, ami 20 percen belül hatott is, mert kipattantak a szemei és ahelyett, hogy aludt volna, szórakoztatta Kristófot. Miután beígértem egy sarokba állást, csak elaludt, de négykor sírva felébredt és 39,4 volt a láza. Egy órán át a kezemben volt, egyfolytában nyögdécselt és annyira gyenge volt, hogy a poharat is remegő kezekkel tartotta, amikor ivott. Végül sikerült egy hűtőfürdőre rábeszélni, ami nagyon jót tett neki, ugyanis a 2. kúp szinte semmit nem használt. Délután végül mesenézéssel telt, estére olyan 38 fölé ment megint, úgyhogy újabb hűtőfürdő és kúp. Amúgy valószínűleg valamilyen hasfájós vírus lehet, mert nagyon mozgott délután a pocakja. Remélem, holnapra jobban lesz. Tuti, hogy az oviban szedte össze, mert 2-3 nap szokott lenni nála a lappangási idő. Kristófnak eddig semmi baja és bízom benne, hogy az ő szervezete lenyomja.
Viszont a betegség következménye, hogy hétfőn reggel Ákos viszi majd oviba Kristófot. Kíváncsi vagyok nagyon, mi lesz.

Kislányka

Szóval mit is jelent az, hogy nem zárkózik el.:)
Már csütörtökön bejött velünk játszani egy kislány, aki picit magasabb is Kristófnál és szerintem 6 éves is lehet már, de egy csoportba járnak. Nagyon kis barátkozós, sokat mosolygott rám is és csendben segített Kristófnak, Dávidnak is játszás közben.
Pénteken pedig, amikor bementünk a oviba, pont jött velünk szembe és teljesen természetes módon megsimogatta Kritsóf fejét.:) Amikor pedig mentem Kristófért, kiderült, hogy sorakozónál ez a kislány állt Kristóf mellé és meg is fogták egymás kezét. Kristóf pedig nem akadt ki azon, hogy meg kell fognia egy másik, idegen gyerek kezét.
Szóval megállapítottam, hogy egy kislány gondjaiba vette a fiamat.:)) Biztos gondolta, hogy "kicsit félénk ugyan ez a kissrác, de jó hapsi, úgyhogy majd megnevelem.:)) Mondjuk örülnék is, ha tényleg foglalkozna vele, mert Kristóf nem kezdeményez semmit, de szívesen veszi, ha valaki elkezd ismerkedni vele.
Hétfőn lesz majd az igazi próba, amikor megjelenik a többi gyerek is és kiderül, hogyan viseli Kristóf, ha 28 gyerek van a csoportban 7-8 helyett és nem foglakozik majd vele annyit az óvó néni, mint ezen a héten. Remélem, hogy nem lesz gond, mert játszani egyedül is nagyon szeret.

Péntek

Itt már reggel megcsúsztunk (kezdtem fáradni:)), így csak tízre értünk be és az óvó néni azt mondta, hogy délben jöjjek csak vissza Kristófért. Elköszöntünk, Kristóf kicsit zavarban volt, de mosolygott és egyáltalán nem állt a sírás szélén, így gyorsan eljöttünk. Dávid már bent elkezdett ordítani, hogy nem jön haza, nem megy a játszótérre, ő is ovis, nem picike. Úgy felhergelte magát, hogy fél órán át, tényleg annyi volt, mert néztem az időt, teli tüdőből visított. Közben az kiabálta, hogy oviba menni. Úgyhogy mindenki csodálkozott az utcán, hogy "jéééé, ilyen gyerek is van." Plusz gondolom, miket gondoltak rólam.:) Nem világosítottam fel őket, hogy inkább a bratyesz hiányzik neki és a rengeteg érdekes játék. Mindenesetre csak hazaértünk valahogy. Itthon kajcsizott, picit jobb kedve lett és kimentünk játszani a szomszéd kisfiúval. Majd vissza Kristófért. (15-20 perc séta a gyerekekkel). Óvó néni ismét mosolyogva fogadott. Semmi gond nem volt. Szívesen játszik mindennel Kristóf, érdeklődik és megfigyel mindent. Nem beszélgetett a többi gyerekkel, de nem is zárkózott el, erre mindjárt kitérek. Gyakorolta a sorakozót és volt csoportos kézmosáson is.:) Úgyhogy alakul a dolog. Hazafelé ismét örömködött, hogy milyen jó oviba járni!

Csütörtök

Reggel fél tízre mentünk és megbeszéltük az óvó nénivel, hogy fél órát marad ott Kristóf egyedül. Gond nélkül maradt is, óvó néni rögtön be is vonta őt egy beszélgetésbe. Dávid is szó nélkül jött velem kifelé, de amint kiértünk az ovi bejáratán, elkezdett üvölteni, hogy oviba akar menni. 15 perc masszív hiszti után sikerült a játszótéren lecsillapodnia, majd lassan indulhattunk is vissza Kristófért. Beértünk az udvarra, Kristóf a homokozóban ült, látta, hogy megjöttem, de meg sem mozdult, Dávid viszont azonnal mellette termett. Beszéltem pár szót az óvó nénivel, aki változatlanul csúcsszuper és nagyon szerencsésnek érzem magunkat, hogy hozzá tartozunk. Elmondta, hogy semmi gond nem volt. Gondoltam, itt az ideje a hazamenetelnek, erre mindkét kishapsim elkezdett hisztizni, hogy nem, mert bent még nem is jétszottak. Óvó néni megkérte a dadust, hogy vigyázzon a gyerekeire és bejött velünk, plusz pár gyerekkel. Egy órán át bent voltunk, mert mindennel játszani akartak és mivel még ügyeleti időszak volt, ezért tényleg nem nagyon zavartunk. Úgyhogy kijátszották magukat a srácok. Kristóf hazafelé is el volt ájulva, hogy mennyire jó ez az ovi és holnap még többet szeretne itt lenni egyedül. Végtelenül megkönnyebbültem.

Szerda

Húúú, nem is tudom, mivel kezdjem.:) Annyira felborult az eddig kialakult napirendünk, hogy gyakorlatilag minden este beestem az ágyba és semmihez sem volt kedvem. Pedig ez még csak a beszoktatás időszaka volt, ami azt jelenti, hogy ráértünk nyolckor felkelni. Na de megpróbálkozom az időrendi sorrenddel.
Tehát szerdán délelőtt volt a nyílt nap az oviban. Annyira nem is voltunk sokan, mint ahogyan számítottam rá. Természetesen jött velünk Dávid is, így Kristóf végig Dáviddal játszott.:) Kint voltunk az udvaron és azt fedezték fel. Szerencsére arra nem figyeltek, amikor egy kisfiú a homokozóban talált egy gilisztát, rátette a lapátjára, megmuttatta nekem, majd a következő pillanatban széttrancsírozta a homokozó melletti asztalon. Miközben 3-4 kisfiú álllt még körülötte. Végig azt kiabálta, hogy palacsinta lesz belőle és nevetgélt. Elég sok sorozatgyilkosos könyvet olvastam már és a gyermekkorról is szó van a történetekben, ezért beugrott pár dolog, de elhesegettem mindent.:) Amúgy aranyos kifiú volt, rögtön bemutatkozott nekem és közölte, hogy itt ő a fönök és Kristóf labdázhat velük. Kristófnak nem volt kedve (meglepő módon), de szerintem nem is járnak majd egy csoportba.
Mielőtt hazaindultunk volna még bementünk a terembe is és Kristóf örömmel fedezte fel, hogy szuper jó benti játékok vannak. Tényleg jók. Legók, vonatok, klassz játszókonyha egy galéria alatt. Így Kristóf nagyon várta a csütörtököt, mert megígérte neki az óvó néni, hogy bent is játszhat majd.
Amúgy Dávidnak is nagyon tetszett minden, simán eljátszott bent a többi gyerekkel. Ennek szerdán még örültem.

Kertem, kertem, csodás kertem

Szegény kertemet megviselte a nyaralásunk, ezért már egyáltalán nem csodás.:( Pedig pont a nyaralás előtt vettem krizantémot is, gyönyörű nagy sárga...volt.
Szóval anyu visszavágott és ugyanolyan gyakorisággal locsolta a növényeimet, mint annó én az övéit. Persze nem direkt csinálta. Csak miután megkértem őket, hogy naponta ugorjanak be hazafelé locsolni, kétszer sikerült a 7 nap alatt. Ami ugye a büdöskéknek, levendulának és a fűnek édeskevés. Így kiszáradt mindenem. Azaz a büdöskéim már magukhoz tértek, de a rózsám teljesen kipusztult. Igaz, arra valószínűleg valami bogár rásegített, mert ki van rágva minden levele. A levenduláim is totál elszáradtak, reménykedem benne, hogy tavasszal azért még lesz belőlük valami. A krizantém sem pompázik annyira, de arról azt olvastam, hogy az eleve ősszel szokott virágozni, ezért gyanús, hogy csak felturbózták a virágosnál és kb. eddig tartotta magát. Bimbók vannak rajta és nincs kiszáradva, de az összes virága rohamosan hervad. Muskátlim sincs a toppon. A legcsúnyább viszont a fű. Hatalmas foltokban kiégett, a gaz persze nem. Októberben újra füvesítünk és az már remélem, hogy jobban sikerül!

Szülői értekezlet

Túl vagyok rajta! Esküszöm, úgy izgultam, mintha valami nehéz vizsgára mentem volna.:))
Felesleges volt, mert nem evett meg senki. Sőt! Az óvó nénink annyira kedves és olyan profi arcmemóriája van, hogy amikor megérkeztem (én voltam az első, mert úgy indultam el, mintha velem lenne a 2 gyerek is, dehát nem voltak, ezért 20 perccel hamarabb odaértem) rögtön mondta, hogy tudja, hogy én vagyok Kristóf anyukája és Kristófnak a megbeszéltek szerint maci lesz a jele.:)) Úgyhogy megnyugodtam. Másfél órán át ott voltunk egyébként, bár kb. 10 percnyi hasznos infó volt, dehát belefért, hogy szokjam a légkört.:) Holnap délelőtt pedig nyílt nap lesz és mehet minden szülő, gyerek, kistesók. Utána is a héten még megyek Kristóffal délelőttönként és hétfőtől már egyedül jár a terv szerint. Reggelenként nyolcra kell(ene) beérnünk. Vége van a jó világnak, mint pl. ma is fél tízig aludtunk. Bocs. Dávid tízig.:)
Ja, és totál vegyes csoportba került Kristóf. Van aki már 7 éves lesz októberben és van 3 és fél éves is. Amúgy ebben az oviban eddig a korosztályonkénti elkülönítés hívei voltak, csak annyi kisgyerek jött, hogy kénytelenek vegyes csoportokat kialakítani. Nekem mondjuk mindegy, csak legyen végre közösségben Kristóf.

Forró csoki rajongók figyelem!:)

Találtam egy eszméletlenül finom forró csoki port!!! Dr Oetker-es és nagyon ott van! Mondjuk ők 125 ml ill. 150 ml tejet írtak hozzá, de 2 - 2,5 dl-vel is isteni! Olyan, mint a mekis.:) Shake-t is árulnak, mármint 5kerék, abból csak a csokist kóstoltam. Nem rossz, nem rossz, de van egy kis mellékíze. Olyan porféle.

Betűcsere

Kristóf ma anyóséknál hozta a formáját.:) Ezerrel dörzsölte a szemét, mire anyós megkérdezte tőle, hogy fáj? "Nem, picsa van benne." - hangzott a válasz. Sikerült röhögés nélkül visszakérdeznem, hogy "csipa?". "Persze, csipa" válaszolta rezzenéstelen arccal Kristóf, mintha elsőre is ezt mondta volna, majd szerencsére átment egy másik szobába, így szabadon vidámkodhattunk pár percig.

Ovi

Délelőtt felhívtak az oviból és meghívtak jövő hét kedden öt órára szülői értekezletre!!!:) Az első szülőim, olyan furcsa.:)
Szeptember elsejétől pedig indul az ovi! Úgyhogy nem lesz beszoktatás Kristófnak, de remélem, hogy nem lesz gond belőle. Nagyon várja, sőt Dávid is mindig kijelenti, hogy ő is ovis. Az lesz a legjobb, ha mindkét gyerek ordítani fog reggel az oviban, az egyik azért, mert ott akar maradni, a másik meg azért, mert haza akar jönni. Majd max. megkérdezem, hogy lehet-e cserélni. Elvégre egy család.;)

Fánk

Már kezdtem azt hinni, hogy sütögetés terén az amatőr kategóriából átnevezhetek a középhaladóba. De nem! Erről ma száz százalékosan meggyőződhettem, amikor mindkét tenyeremen sikerült teljes lefedettséget elérnie, sőt a két kezem között egy töretlen hidat is képeznie egy lisztes, tojásos, élesztős masszának.
A receptet még tavasszal anyóspajti diktálta le, fejből! Ráadásul nem is nagyon tudta az arányokat, csak úgy tippelgetett, de hihetőnek hangzott. Azt mondta, hogy folyós tésztát kell kapnom a végére. Ez az volt, be is tettem keleszteni a sütőbe, erre másfél óra múlva (amikor eszembe jutott az udvaron, hogy "húúúú a fánk") úgy megdagadt, hogy kifolyt a keverőtálból , így a sütő is jó dzsuvás lett. Elvileg nyújtani kellett volna ekkor, ezért még hozzáöntöttem jó 30 dkg lisztet, de csak azt értem el, hogy egy összetöpörödött lisztes, de még mindig ragadós gombócot kaptam. Itt feladtam és irány a szemetes. Még szerencse, hogy ma jönnek a kukások, így legalább nem rohad egy hétig a kukában. Ezáltal le is szűrtem a mai délelőtt tanulságát: új sütivel/kajával csakis péntek délelőtt szabad kísérletezni!

Azért mindjárt rákeresek a neten valami fánkreceptre, csak úgy kíváncsiságból, hogy hol ment félre a dolog.

Levegő

Ez kellett a srácoknak! Úgy alszanak, mint a bunda és egy hang nélkül beájultak az ágyukba ebéd után. Pedig amióta Dávidnak is nagy ágya van, azóta átrohangálnak egymáshoz és min. egy-másfél óra mire elalszanak. Gyakorlatilag pont mire fel kellene ébredniük.
Ma viszont délelőtt elpletykáltam az időt a szomszéd lánnyal és kint voltunk 2 és fél órát az udvaron, a fiúk pedig tök jól eljátszottak az ő másfél éves fiával. Úgyhogy most megy a horkolás.
Csak hát nem lehet minden délelőtt ennyit kint lenni, mert akkor semmivel nem haladok.

Mozdonyok

Na a lényeget majdnem elfelejtettem. Pedig emlékezhetnék rá, mert régen unatkoztam már annyit, mint a nagycenki vasútkiállítási parkban.;) A srácok viszont nagyon élvezték! Amúgy is éppen Thomas rajongók és némelyik mozdon tényleg hasonlított a mesebeliekre, ezért nagy volt az öröm. Sajnos pont nem közlekedett azokon a napokon a gőzmozdony, amikor mi voltunk, pedig biztos nagy élmény lett volna.

Pár kép erről is:

Pár kép a nyaralásról

Ezek leginkább játszótériek, illetve Sopron belvárosában volt egy rész, ahol imádtak a földön játszani és a macskaköveken ugrálni.

Mutogatás

Pár hete fedeztem fel, hogy Kristóf a középső ujjával mutat rá mindenre. Szerintem mostanában szokhatott rá, de nagyon nehéz leszoktatni róla. Minden alkalommal szólok neki, hogy a mutatóujjunk pont erre a célra van, sőt, már azt is elmondtam, hogy a középső ujj felmutatása csúnyát jelent és ne lepődjön meg, ha vélelenül lekever neki valaki egyet. Ja, az egyről jut eszembe. Hétévégén már az egyet is így mutatta. Tényleg nincs tisztában a jelentésével (azaz nem volt, amíg fel nem világosítottam), nem látta senkitől sem, csak egyszerűen így kényelmes neki. Bár ma már korrigált, de elsőre autómatikusan bemutat egyet az egész világnak. És két hét múlva ovi...

Nyaralás

Múlt héten a várva várt/rettegett Sopronban voltunk. Kullancsot eddig nem találtam és remélem, hogy nem is lesz. Ugyanis állandóan kenegettem a srácokat kullancsriasztó elleni krémmel és naponta ötször ellenőrzés volt.:)
Az időnk pont jó kirándulós idő volt, vagyis városnézős és ki is használtuk rendesen. Voltunk sétahajókázni a Fertődi tavon (a fényképezőgép persze szintén azt hitte, hogy szabin van, így pont azon a napon kellett tölteni), amit a család egyik fele élvezett a másik nem annyira. Dáviddal alkottuk a másikat.
Fertődön megnéztük a Kastélyt, de sajnos csak kívülről, mert egyénileg nem lehet bemenni, csak vezetéssel. Ami viszont 1 órás nézelődés lett volna, ami alatt a srácok hatszor kockásra unták volna magukat. Így csak a kertben levő szökőkutat és annak lakóit csodáltuk meg.
Fertőrákoson megnéztük a kőfejtőt, ahol mint kiderült vannak denevérek, ezért ez is nagy kalandnak bizonyult Kristóf számára.
Volt vásárlós napunk is, ez leginkább számomra volt kaland.:) Bár tettem némi engedményt és játékboltokat is nézegettünk...néha.
Családi szinten úgy 5-6 kg pluszsúllyal jöttünk haza. Ugyanis svédasztalos reggeli volt (sütikével) és a vacsi is annak ellenére, hogy melegkaja volt, svédasztalos rendszerben működött. Természetesen 3 fogás és a leves ugyan egyfajta volt, de utána 4-5 féle meleg étel és 4-5 féle süti, gyümik. Mivel családi vállalkozás, ezért nagyon kedves volt a személyzet és folyamatosan evésre buzdítottak mindenkit. Nem akartunk csalódást okozni.
Napközben pedig isteni cukrászdákba, teaházakba ültünk be és természetesen délben szintén éttermeztünk.
Kristóf felfedezte a TV-t, azaz a Minimaxot nézte esténként és lett egy új kedvenc sorozata. Így hazafelé a kocsiban meg is említette egyszer, hogy kár, hogy nincs TV-énk. Azóta nem mondta, mert megígértük neki, hogy majd DVD-én is megkeressük ezt a mesét.
Dávid pedig azt hiszi, hogy Sopron neve Sopron Baby, ugyanis rendszeresen azt mondogattam az utazás előtt a fiúknak, hogy "Irány Sopron , Baby!". Így tegnap, amikor hazaértünk és tudatosult Dávidban, hogy nem a fotel (Kristóf így mondja a hotelt) előtt álltunk meg, hanem a házunk előtt, akkor elkezdett sírni, hogy "Sopron Baby, Sopron Baby." Úgyhogy megyünk jövőre is!:)

Kreativ Blogger Award

Ma kaptam ezt a díjat Amilgadetól.
Nagyon nagyon köszönöm a díjat is, de leginkább a kedves sorokat!:)

A szabályok szerint a következő a teendő:
1. Kiteszem a logot a blogomra.

2. Belinkelem azt a személyt, akitől kaptam.

3. Megnevezek 5 blogot.

4. Belinkelem a blogokat.

5. Majd üzenetet hagyok náluk erről a tettemről.

Az 5 kiválasztott:

Ralina: ő már rengeteg díjat kapott, nagyon sok embertől, de fantasztikus dolgokat alkot, ezért mindenképpen szeretném újra neki adni ezt a díjat
Monica: csodaszép gyöngyékszereket készít
Nina: az ő blogját is napi rendszerességgel nézem és csak ámulok:)
Kergiz: oldalán rengeteg hasznos információ, tanács, átváltó található! Köszönet érte!:)
Bucilla: az ő blogjára még csak a napokban bukkantam rá, de nagyon tetszik!

Sírnivaló

Az milyen már, amikor egy regény első 60 oldalán a következő nevekre és filmcímekre való utalásra bukkanok? Arnold Schwarzenegger, Jessica Simpson, George Clooney, Született feleségek összes szereplője, Jurassic park??? Természetesen a könyv szereplőit hasonlítja a színészekhez és a helyszín leírásánál utal a Jurassic parkra. Szánalmas! És rendkívül bosszantó!!!
Amúgy egy vámpíros könyv lenne: Jennifer Rardin: Harapnivaló. Tegnap vettem ki a könyvtárból és ez az egy szerencséje van a könyvnek, hogy nem adtam érte pénzt.

Krumplis pogácsa

Húúú, ma olyan isteni krumplis pogit sütöttem, hogy mire észbekaptam, hogy megörökítsem az utókornak, már el is fogyott.:) Ugyanis anyuék is itt voltak és apukámnál is nagy sikert aratott.
A receptet itt találtam, igaz eredetileg kétmagos pogácsa néven fut. Viszont magvakat nem tettem bele.
Biztos, ami biztos bemásolom ide is a receptet.

Kétmagos pogácsa

Hozzávalók:

• 20 dkg főtt krumpli
• 50 dkg liszt
• 15 dkg Ráma margarin
• 2 dl tejföl
• 1 db tojás
• 2,5 dk élesztő
• 1 csapott evőkanál só
• kevés cukor
• 5-5 dkg hántolt pirított napraforgó- és tökmag

Elkészítés:

A lisztet elmorzsolom a margarinnal (én robotgéppel vagy kenyérsütő géppel dagasztom), hozzáadom az összetört főtt krumplit (ha maradék főtt krumplit használok, akkor a legfinomabb reszelőn lereszelem. Közben az élesztőt egy kevés cukorral addig kevergetem, míg elfolyósodik (ez max. 2 perc), ezt belekeverem a tejfölbe a tojással és a sóval együtt, majd a liszthez adom. Jól kidolgozom, és vége felé hozzáadom a magokat.

Hagyom egy órát kelni. Lisztezett deszkán kicsit szétnyomkodom, vastagabbra nyújtom, tetejét bevagdosom, kiszaggatom, egész tojással megkenem és 210 °C-os sütőben megsütöm.

Megjegyzésem: elektromos sütőben 25 percig sütöttem 210 fokon.

Cérnák

Tegnap 10 km cérnát vettem.:) Persze, nem egyféle színből, hanem 20 db 500 m-esből hoztam össze.
Komolyan kezdek attól félni, hogy csak azért kell majd reinkarnálódnom, hogy a rengeteg, begyűjtött varrás- és hímzésmintámat befejezzem.

Benzoni: A szerelem és a halál játéka

Na ez a legújabb trilógia végre olyan jó (majdnem), mint az első volt, amit olvastam tőle. Már csak az is bizonyítja, hogy durván egy hét alatt letudtam az egészet, pedig kb 1.600 oldal volt. Igen, elég sokszor éjszakáztam.:) Ráadásul áttértem a napi 2 kávéra valamiért.
Amúgy az 1790-es évek végén játszódik a könyv Franciaországban (leginkább Párizsban) és hát azt a történelmi kavarást, ami ott volt akkoriban nem igazán tudom lekövetni, így elgondolkoztam azon, hogy a gimis töri füzeteimet elő kellene kaparni. Tök jó töri tanárom volt és mivel már 18 évesen is bíztam abban, hogy egyszer majd lesz időm úgy foglakozni a törivel, hogy hosszútávon is megragadjon az agyamban, ezért eltettem mindent. Már csak azt kellene kideríteni, hogy hova. Ugyanis azóta jópár költözködésen átestünk.

Runaway 2

Nagyon szeretem a számítógépes stratégiai- és kalandjátékokat! Mivel már legalább 5 éve várok a Runaway 1 folytatására, ezért meglehetősen örültem, amikor végre sikerült megszereznünk. Viszont a kezdeti lelkesedésem hamar alábbhagyott. Ugyanis, ha nem pont olyan sorrendben találok meg bizonyos tárgyakat, ahogyan azt a programozók elképzelték, akkor egészen egyszerűen nem működik a játék.:( Így most éppen másodszor kell majd egy jó hosszú részt újrakezdenem. Ráadásul tele van bazi hosszú monológokkal, igaz már rájöttem, hogy az Esc gomb nagy barátom.;-) De akkor is!

Reklám

Zsunak köszönhetően felfedeztem a bookline-t és azóta szorgosan érkeznek hozzám a csomagjaikkal. Annyira jó és kényelmes!:) És úgy imádom, amikor csengetnek, hogy csomagom érkezett!:))

PIF ajándékom

Mivel már megkapta Mónika az ajándékomat, ezért megmutathatom, hogy miket varrtam neki. A befőttesüvegben eprek vannak.:)