2009. június 16., kedd

Gellérthegy


Mivel az új blogomat nem rögtön családi témával szeretném nyitni, ezért a tegnapi napunkról még ide írok.;-)
Tesóm itthon van, vagyis volt pár napot és tegnap felmentünk négyesben a Gellérthegyre a gyerekekkel. Azaz a Kálvin tértől már sétáltunk, át a hídon, utána játszótereztünk a hegy aljánál levő kisebb játszótéren, majd átmentünk a csúzdákhoz is. Nagyon élvezték.:) Ezek után mentünk fel a szoborhoz. Le a kalappal Dávid előtt, mert simán bírta a kiképzést. Viszont lefelé már elfogyott az ereje és szinte végig a kezemben vittem. Utána a hídon sem volt hajlandó gyalogolni. Viszont nézelődött és forgolódott ezerrel. Hiába kértem, hogy legalább ne ficánkoljon a 16 kilójával, plusz ruha, plusz a hátizsák a hátamon.
Még jó, hogy kocsival mentünk haza, azaz Ákos munkahelyéhez metróztunk. Persze az utolsó megállónál elaludt, így megint cipelhettem. De legalább volt annyi eszem, hogy Ákost odahívtam a metróhoz, így a kocsiig már ő vitte.;-)
Kristóf viszont simán bírta, pedig ő rengeteget ugrált is közben. Azt hittem, hogy mára izomláza lesz, de semmi.:) Bezzeg nekem...érzem a vádlimat és a derekamat rendesen.:)
Ettől függetlenül nagyon jó volt, még biztos megismétlem párszor a gyerekekkel, de csak és kizárólag a csúzdákig vagyok hajlandó felmenni.:D

3 megjegyzés:

amilgade írta...

Jó kis kirándulás!!! :-)

Altair írta...

:o)

Azért a csúzdákig se semmi felmászni... :o) Minden alkalommal megfogadom, hogy ez volt az utolsó. :o)

Science Bloggers Association írta...

Nice Blog. Congrats.
-Zakir Ali ‘Rajnish’
{ Secretary-TSALIIM & SBAI }
[Editor- Children’s Poem & Adult’s Poem]

 

Made by Lena