Kókuszgolyó

Hétvégén a srácok teljesen rákenődtek a CBA-ban a sütipultra és mindenképpen meg akartak győzni arról, hogy vegyek nekik kókuszgolyót. Mivel annyira nem voltak szimpik a sütik, ezért nem hagytam magam megfűzni, de megígértem nekik, hogy majd csinálok. Mire közölték, hogy én nem tudok. Természetesen tök hangosan és kb. harmincszor elszajkózták, hogy "Veeeegyéééél, Te neeeeem tuuuuudsz iiiilyet csiiiinááááálni." Élmény volt.:) Végiggondoltam és amióta megszülettek valóban nem rémlik, hogy csináltam volna, így akár igazuk is lehetne. De természetesen nincs.:)) A lényeg, hogy ma megmutattam nekik, hogy tudok!!! Szerencsére tolták rendesen.
A formájuk (mármint a golyóké) azért ilyen amorf, mert Dávid is lelkesen segített. Azaz, megcsináltam a golyót, beletettem a kókuszos tányérba, ahol Dávid megszórta kókusszal, közben jól megnyomkodta, majd közölte, hogy "Kész" és visszadobta a tésztás tálamba. Onnan kihalásztam, picit megpróbáltam (észrevétlenül) helyrepofozni és kitenni a rendes tálba, de mivel nem szépségversenyre készültünk velük, ezért a végén feladtam.:)
Kétféle receptem is van hozzá. Az egyik elég tömény csokis, ezért nálam garantálja a gyomorfájást. Többek között ez is az oka, hogy nem csinálok ilyet sűrűn. A mai receptet viszont itt találtam és ez könnyedebb. Annyi a különbség, hogy mivel nem volt meggybefőtt levem, ezért 2 dl tejet tettem bele helyette. Ja, és természetesen előre ledarált háztartási kekszből csináltam.:)