Délelőtt csináltam pudingot a srácoknak és közben sűrűn vállon veregettem magam, hogy mennyire rafkósan sikerül megoldanom a tejbevitel kérdését. Mármint a szervezetükbe. Ugyanis mindkettő bojkottálja mostanában. Dávid mondjuk még tápszert kap "tej" címszó alatt, de már alig iszik meg belőle napi 1 dl-t, ami elég kevéske. Bezzeg a tea az csúszik. Na nem baj, lassan jön a jó idő és a télen beígért vízre szoktatás. Ha már az italoknál tartok, itt jegyezném meg, hogy ma újabb szóval gazdagodott Dávid szókincse. Hétvégén ráindultam a Fantára (Cola helyett) és ennek köszönhetően ma már Dádi is mondta, hogy Fanta, azaz"Faszfasz". Ilyenkor annyira örülök, hogy nem jár közösségbe! Egyébként ez visszatérő motívum nála, mert azt hogy fázik úgy közli, hogy "fasz". Szerencsére Kristóf sincs tisztában a szó jelentésével, így nem röhög rajta, hogy ezáltal végképp rögzüljön. Ha pedig emberek közé megyünk, agyonöltöztetem a gyereket nehogy kibukjon belőle a kultúra és ezentúl Fantát sem kérek nyilvános helyen. Na de a pudingra visszatérve. Amikor délután elkezdtek kórusban sipítozni, hogy valami csokisat kérnek, akkor nagy mosollyal előkaptam a pudingokat és....nem ízlett nekik. Se a csokis, se a vaníliás, úgyhogy ma is adtam a kalóriáknak, mert ugye kidobni mégse fogom. Na jó, Ákos önfeláldozó módon egy azaz egy kistálkával megevett a hatból és közben közölte, hogy "jó jó , de kicsit csomós". Úgyhogy most ünnepélyesen kijelentem, hogy főzős pudingot soha többet nem csinálok.
