Kristóf

Megzabálom ezt a gyereket!!!:) Esténként simán mennek aludni, de Kristóf pár hónapja kitalálja, hogy még kijön pisilni kb 5 perccel azután, hogy letettük őket. Dávid is ismeri már a forgatókönyvet, ezért addig vigyorogva áll az ágyában és utána újra mindkét gyerektől el kell köszönni. Pár hete már háromszor is kijön Kristóf pisilni és persze úgy présel ki pár cseppet. Ezért kezdtem mérges lenni és azt mondtam, hogy ha ennyit kell pisilnie, majd elviszem a doktor bácsihoz. Ennek annyira nem örült, ezért most új szöveget talált ki. Ma debütált harmadszor vele, de ma már neki sem sikerült komoly arccal előadnia a "problémáját", ami nem más mint hogy, ha fekszik az ágyban, akkor felcsúszik a pizsamája a bokáján és fázik a lába a lepedőn.:))) Természetesen be van takarva, sőt még zokni is van rajta télen. Úgyhogy válaszként átölelgettem, megpuszilgattam, megbeszéltük, hogy mennyire imádjuk egymást és utána boldogan ment aludni.
Egyébként csodálom, hogy elviseli a zoknit, mert én mindig is utáltam abban aludni és mindig levettem a hálózsákban. Nyaranként kempingezéskor tört ki anyun ez a "zokniban alszol, mert különben megfázol" dolog. Amúgy Dávid sem tűri el a zoknit alváshoz. Ő abszolút az én családomra ütött. Kristóf pedig full Ákos. Na nem mintha Ákos zokniban aludna! Fázik is a bokája!:))

Fogyi

Nagyon lebeg a fejem felett egy szadista fogyókúra! Pedig utálom, de kénytelen leszek betörni és fogyózni. Kedvenc fogyókúrázós barátnőm a jelek szerint hamarosan tényleg nekiáll és kénytelen leszek én is, mert egyedül nem jó lógni. Orsival ugyanis a napokban lesz 1 éve, hogy eldöntöttük, a nyárra lefogyunk. Mármint tavaly nyárra.:) Mondjuk nyár végén Orsinak sikerült betartania huzamosabb ideig a 90 napost, de nekem egyszer sem. Orsival amúgy azért szeretek fogyózni, mert bűntudat nélük ehetek bármit akár már a 2. napon is, ugyanis nagy valószínűséggel ő is ezt teszi, hiszen tudja, hogy max. 24 óráig bírom ki édesség nélkül. (és nekem az édesség a csoki, süti, keksz, nem a gyümijoghurt, mint egy elvetemült közeli hozzátartozómnak, nevezetesen Ákosnak és ezt képes komolyan állítani, hogy az finom és kielégíti az édességigényét. na jó nincsenek is súlyproblémái)
Egyszóval hamarosan búcsút intek a kilóknak.:) Aztán, hogy tényleg el is mennek-e, az már más kérdés.:))

...

Csak, hogy trendi legyek!;-)

Ágyikó

Tegnap annyira jólesett ágyba kerülni, mint nagyon ritkán. Tudjátok, amikor befekszik az ember az ágyba és csak arra tud gondolni, hogy IIIGGGGEEENNNN!:))) És 2 perccel később már aludtam is.:)

Fonaltartóim

Íme a legújabb kép, aminek nem tudtam ellenállni!:) Sajnos ennél jobban nem tudom lefényképezni, mert mindig becsillog valahol.

Illetve a fonaltartó dobozaim külön külön és együtt, mintegy fonaltartó hifiként funkcionálva.:)

Tegnap

Végre kiszabadultunk itthonról 10 nap után!:) Srácok gyógyultnak nyilvánítva (általam), na jó naponta háromszor köhögnek még, de már nem vészes szinten.
Szóval tegnap délelőtt elmentünk vásárolgatni és annyira jól esett! Kristófnak végre kaptunk szandált, itthonra. Ugyanis télen képtelenség szandált kapni, pedig a gyerekeknek oviba vagy a lakásba ezerszer biztonságosabb, mint a papucs. Ehhez képest már ősszel is alig találtunk. Tegnap pedig a tavaszi előzetes modelleket kezdte már árulni egy cipőbolt és ott tudtunk venni. Természetesen aranyáron...De legalább már van!
Kézimunkabolt előtt is elmentünk, nekem sikerült be is mennem és hát az üzletben kibírtam, hogy ne vegyek meg semmit, de miután kijöttünk egy olyan képet láttam a kirakatban, amelyiken rögtön látszódott, hogy engem várt. Egyszerűen képtelen voltam otthagyni, pedig elhatároztam, hogy addig nem veszek új készletet, amíg a meglévőket be nem fejezem. Ami ugye még elég sok évig leköt. De a kép láttán feledtem minden elhatározásomat és visszamentem érte.
A délutánunk is szorgosan telt. Itthoni pakolgatással illetve tervbe vettük a járóka szétszedését. Végre! Előtte le akartam fényképezni, hogy majd meghirdessem különböző fórumokon több más dologgal együtt, amiket már Dávid is kinőtt és csak a helyet foglalják. Erre a gépünk már megint lemerült. Járóka így még ma is egyben, de estére remélem feltölt a gép!

Csalódás

A délelőttünk kivételesen az előzetes terv szerint alakult és elmentünk a könyvtárba. Háááát.Katasztrófa! Először is a tekefonkönyvben az ifjúsági könyvtár címe szerepel a felnőtt helyett, ezért azt láttuk először. Ilyen lepukkant épületet sem sokat látok. A régi hagyományos kockaház, de nagyon pici és egy ősöreg tábla hirdette, hogy könyvtár. Első körben úgy döntöttünk, hogy be sem megyünk, de akkor vettem észre a feliratot, hogy ez nem a felnőtt könyvtár. Ezért bemerészkedtem megkérdezni, hogy az hol van. Na most a könyvtárban olyan áporodott büdös levegő volt, hogy az nem igaz. Természetesen a könyvtárosnőn kívül senki nem volt ott. Gyorsan elmondta, hogy 5 percre van a felnőtt könyvtár. Meg is találtuk. Örültem, mert nincs hátrányos megkülönböztetés a gyerekekre nézve. Ez is halál lepukkant. Dávid rögtön sírva is fakadt benne, pedig nem szokott sehol sírni. (orvost kivéve) Így hát Ákos kint maradt a fiúkkal én pedig körbementem. Durva élmény volt! 3 szoba az egész, a polcok olyan sűrűn vannak, hogy csak lapjával fér be egy ember és a legfrissebb könyv is min. 2 -3 éves volt. Jó lehet, hogy igazságtalan vagyok és annyira nincs rosszul felszerelve, de a környezet rengeteget rontott az összképen. Imádom a könyvtárakat, nagyon sokban voltam már, tanulni is jártam könyvtárba, de innen 5 perc után rohantam ki. Elhiszem, hogy nincs sok pénze rá a városnak, de egy normális épületet azért véleményem szerint minden könyvtár megérdemel, meg kell, hogy érdemeljen! Nagyot csalódtam! És a városnak is elég nagy szégyen szerintem.